2009-ben ismét megrendezésre kerül a Klebelsberg-nap Pécskán.
Időopont: november 7-e, szombat.
Az idei évben a rendezvény központi témája Kálmány Lajos.
Decemberben lesz 90 éve, hogy Kálmány Lajos (1852—1919), „a legnagyobb magyar folklorista” (Móra Ferenc), a magyar népköltészeti gyűjtés klasszikusa befejezte szorgos, termékeny életét. A pécskai Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület 2008-ban közreműködött Péter László Kálmány Lajosról több mint fél évszázadon át írott tanulmányainak egy kötetben való kiadásában. Most Kálmány Lajosnak szétszórtan megjelent, szinte hozzáférhetetlen mitológiai és folklorisztikai írásait gyűjtöttük egybe. Az olvasó a dolgozatok időrendjében követheti nyomon a tudós papnak a magyar hitvilágról alkotott, folyton gazdagodó képét. Együttesen igazolják az ősi magyar hitvilág jeles kutatójának, Diószegi Vilmosnak megállapítását Kálmány jelentőségéről: „Nagy gyűjtőtevékenysége mellett értékes mitológiai tárgyú feldolgozó munkát is végzett.” Következtetéseinek alapja — úgymond — mindig a finnugor népek szellemi kultúrájára támaszkodó összehasonlítás volt. Fontosnak tartotta egy-egy jelenség történeti múltjának elemzését, igazolását is. Hisszük, hogy tanulmányai most ismét hozzáférhetővé válva megtermékenyítik a magyar népköltészeti, folklorisztikai kutatást.
Ez a kötet a Szegedi tudósok címmel tervezett sorozat első kötete, amelynek Löw Immánuel folklorisztikai, majd Tömörkény István és Móra Ferenc régészeti tanulmányait tartalmazó kötetek lenne a folytatása.
A rendezvény programja:
10:00 - A meghívottak fogadása a 2-es számú Általános Iskolában
10:30 - Barna Gábor: Kálmány Lajos gyűjtőmunkájának jelentősége a magyar folklorisztika tudománytörténetében - Czégényi Dóra: Kálmány Lajos hiedelemkutatásainak tudománytörténeti jelentősége
11:30 - Kávészünet
12:00 - Könyvbemutató: Kálmány Lajos - Magyar hitvilág
13:00 - Pécskai séta
14:00 - Ebéd
A rendezvény helyszíne a Pécskai 2-es Számú Általános Iskola
A rendezvény előadóiról:
Dr. Barna Gábor a Szegeti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Néprajzi Tanszékének tanszékvezető professzora, több külföldi egyetem vendégtanára. Tudományos közleményeinek száma 300, nyolc monográfia és szakkönyv szerzője, és 32-nek társszerzője. Magyarországi és külföldi szakmai szervezeteknek és tudományos társaságoknak tagja. Szakmai érdeklődési területe vallási néprajz, rítus- és szokáskutatás – búcsújárás, a zarándoklatok kutatása – néprajzi/folklorisztikai elméletek és módszerek, asszimilációs és akkulturációs folyamatok, identitás, vallási egyesületek. Jelentőset alkotott a folklorisztikai oktatás megszervezése, valamint a vallási néprajzi speciális képzés elindítása területén. Szerkeszti az Acta Ethnographicat.
Dr. Péter László a Szegeti Tudományegyetem nyugalmazott professzora. Tudományos közleményei 1946 óta jelennek meg. Számos cikke, tanulmánya, tanulmánykötete jelent meg. Behatóan foglalkozik József Attila, Juhász Gyula, Kálmány Lajos, Löw Immánuel, Móra Ferenc, Radnóti Miklós, Tömörkény István és mások munkásságával. Több szegedi tárgyú könyve jelent meg. Megkapta a Kodály-emlékérmet, a Művészeti Alap díját, a Toldy-emlékérmet, az 56-os emlékérmet, Szeged díszpolgára, részesült a Szinnyei József-díjban, a Szegedért Alapítvány fődíjában, a Tiszatájdíjban, kitüntették a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével és a Klebelsberg-díjjal is. 2008-ban jelent meg a Kálmány Lajosról írott tanulmánykötete, és ő szerkesztette kötetbe Kálmány Lajos tanulmányait, Magyar hitvilág címmel.
Czégényi Dóra a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék egyetemi tanársegédje. Kutatási területe a népi hitvilág, etnoszemiotika, és etnobotanika. 1998 óta tagja a kolozsvári székhelyű Kriza János Néprajzi Társaságnak. Tanulmányai a KJNT Kriza Könyvek sorozatában, folyóiratokban jelentek meg. Több néprajzi tárgyú kötet szerkesztője vagy társszerkesztője: Virt István: Elszakasztottad a testemtől én lelkemet (2001), Emberek, szövegek, hiedelmek (2001), Lőrinczi Etelka: Fejezetek Árapatak népi életéből (2001), Kriza János Néprajzi Társaság 8. Évkönyve (2000), Változó társadalom (1999).
Akit érdekel a kötet, az írjon a klke kukac pecska.ro ímélcímre.
A Magyar hitvilág tartalomjegyzéke:
Szeged népe. Bevezető (1881) 5
Az ős szeged nyelvjárása (1881) 14
Az alma jelentősége népköltésünkben (1881) 28
Temesköz népköltése. Bevezető (1882) 35
Temesköz nyelvjárása (1882) 54
Az alma jelentősége a népek költésében (1882) 68
Az átok a szerelemben (1882) 72
A daru (1882) 76
A házasodásról (1882) 78
Boldogasszony ősvallásunk istenasszonya (1885) 85
A Hold nyelvhagyományainkban (1887) 115
Szeged vidéke népköltése. Bevezető (1891) 131
Gerle: az árván maradt, kedvese után búsongó szerető jelképe (1891) 144
Nyárfa: a véget érő szerelemnek a jelképe (1891) 147
Rozmaring: az egymást vég nélkül szeretők jelképe (1891) 148
Tölgyfa: a nem tartós, gyenge szeretet jelképe (1891) 150
Magyar vízözönmondák (1892) 152
A csillagok nyelvhagyományainkban (1893) 154
Világunk alakulásai nyelvhagyományainkban (1893) 173
Gyermekijesztők és -rablók nyelvhagyományainkban (1893) 236
a Szépasszony 236
a Kópé 254
Árkus-bárkus, Bagus, Bubus, Mumus, Konkus, Lele, Mókán 259
A magyar halászok vízi ellenségei (1895) 262
A Patkó-nóta kétértelműségéről (1911) 266
Vérint való testvérek (1912) 267
Lófejen való esketés (1912) 279
Paradicsomból való kiűzés (1912) 280
Szent Mihály dolga (1912) 280
Nagyboldogasszony ünnepei (1912) 281
Halottas tánc (1912) 283
Dalfejtő népszokás (1913) 287
Török korból eredő népdal (1913) 288
Ballada a török világból (1914) 291
Köblös nóta (1914) 294
Összeférhetetlen tátosainkról (1917) 295
Holdisten (1917) 303
Gyógyító Boldogasszony (1917) 304
Rontóige és ráolvasás (1918) 306
Diószegi Vilmos: Kálmány Lajos és az ősi magyar hitvilág (1971) 308
Utószó (Péter László) 311
Kálmány Lajos állomáshelyei 317
Kálmány Lajos gyűjtési területe 317
Mutató 319
Ízelítő a kötetből:
